Prológus: Az életem

A nevem Lodovica Comello. Grafikus vagyok. Rajzolok mióta az eszemet tudom. Imádom ezt csinálni..Mintha egy teljesen új, és jobb világba kerülnék rajzolás közben. A tengeren lakok, jobban mondva egy hatalmaas luxushajón. Hogy hogy? A grafikus csapatommal járjuk a  világot egy hajóval. Voltunk már Maimi-ba, Hawaii-n még Petaloudes is ami Törökországban található. Mind mind csodás helyek. Minden helyre ahová megyünk rajzolnunk kell. Legtöbbször a természeti kincseket szoktuk megörökíteni rajz formájában. Ez a munkánk amit imádunk.
Szóval mostmár, hogy beszéltünk a munkámról térjünk át a fontos emberekre az életemben.
Anya: Anya mindig tâmogatott engem, igaz, most a Föld másik végében van, mivel a munkám miatt alig látom, de anya az egy anya. Minden ember szereti az anyukáját, ahogy én is!
Apa: Apa egyátalán nwm egy fontos ember az életembe, de azért bemutatom őt nektek, szóban. Apa még kiskoromban hagyott el minket. Olyan 4-5 éves lehettem. Anya azt mondta nehéz volt nekem, hogy elment mert elég apás kisgyerek voltam. Természetesen ma ez már nincs így, mert én anyát sokkal jobban szeretem, hisz ő nevelt fel. Apát...ki nem állhatom, bár azóta nem láttam de nem is akarom..
Martina "Tini": Tini...a legjobb barátnőm az egész földkerekségen. Vele mindent meglehet beszélni..Mindig előrébb helyezi az én problémáimat, az övénél. Tehát ha beszélgetünk addig nincs nyugta míg én előbb el nem mondom, hogy mi bántja a lelkem. Igazi kincs ez a lány.
Jorge:  Jorge olyan nekem mint a bátyám. Ha Tini nincs ott, ahol én, akkor Jorge vigasztal meg engem. Szegény Tini, pedig bele van zúgva, de Jorge-nak barátnője van, aki amúgy egy banya...
Alba&Cande: Alba és Cande a legjobb barátnőim...Jó, igaz Tini áll a legeslegelső helyen, de őket is imádom. Mindketten csupaszív lányok.
Diego: Nem véletlenül őt hagytam utoljára...vele nagyon komplikáltak a dolgok. Nagyon jó barátom, de én többet érzek iránta. De félek az elutasítástól. Úgyhogy inkább megtartom az érzéseimet magamnak.